Szárhegyi Ferences Kolostor

A zárda ún. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Faragott, barokk oltárait Wasserman Henrik tiroli származású ferences testvér készítette el 1759-60 között a régebbi részek felhasználásával.
1665-ben P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, amihez P. Kájoni János fából zárdát épített 1669-ben, kinek a mellszobra ma is megtalálható a kolostorfal egyik fülkéjében. 1666. május 22-én a zárda és a templom leégett majdnem az egész faluval együtt. A harangok megolvadtak és a zárda egész berendezése teljesen odaveszett. P. Vásárhelyi Budai Bernardin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc a zárda keleti szárnyát és a tornyot építette fel, majd P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét építették hozzá s nagy javításokat végeztek,mert 1707-ben Achton labanc ezredes a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva nemcsak a Lázár kastélyt égeti fel, hanem a zárdát is.

1709-ben a zárda tűzvész martaléka lett. 1711-ben azonban amikor újrafelszentelésre állt, akkor visszaminősítették rezidenciává. A zárdát és a templomot P. Csergő Krizogon szárhegyi születésű barát építtette újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építette a déli oldalon levő Mária kápolnát, továbbá a kolostor másik két szárnyát is.-ben 1754-ben újra kolostori rangra emelték, Csergő Krizogont nevezték ki gvárdiánná, kinek rendházfőnöksége alatt a kolostor benépesedett. 1872-ben tűzvész pusztít a faluban, a templom is leég, elpusztultak írásbeli hagyatékai, harangjai is megolvadtak. 1879-ben Fogarassy Mihály erdélyi püspök adományoz egy harangot, egy másik a falu adománya volt, és végül a tűzben megolvadt ércből öntenek egy kis Szent-Antal harangot.
   Az újabb építkezéseket P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonyságából, melyet az általuk finanszírozott színes üvegablakok is megörökítenek.

Orbán Balázs jegyzi az alábbi legendát:
" E kápolnáknál kellett történnie azon győzelemnek is melyet a vén szárhegyi barát oly hősies önfeláldozással készitett elő, mert a hagyomány szerint Mihály vajda rémkorában, az előbb ámitásai által félrevezetett székelyek felismerve benne az álbarátot és a magyar faj esküdt ellenét, fegyvert ragadtak ellene, a Szárhegy melletti Szármány völgyében volt a gyergyóiak serge, mely már Mihály vajda előcsapatait többször visszanyomta, nagy erőt küldött azért ellenök, mely sereg, midőn Szárhegyre ért, a kolostorra tört s bort kért; egy öreg szerzetes maradt csak is itten, mert a többi táborban volt, az öreg előadta a pinczekulcsot s csakhamar neki estek a hordók tartalmának s azt kiüriték, de csakhamar lankadni kezdtek, s mert a borban álompor volt, csakhamar elaludtak, a józanabbak megölték ugyan a refectorium keresztjéhez menekült Pater Istvánt; de a szármányi székely tábor is csakhamar megjött s az alvókat mind foglyává tette. Pater Istvánt pedig a templomban temették el, és sirjához sokáig járt hálaimát mondani még a késő ivadék is."