Gabriella Vendégház

Ferences kolostor

Története

ferences-kolostor-szárhegy

A Szármány-hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. században a szentföldi ötöskereszt alakjában öt kápolna állt itt erős védőfallal körülvéve. A kápolnák őrzését id. Lázár István, a Szármány hegy birtokosa 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferences szerzetesre bízta, akihez később olaszországi szerzetesek csatlakoztak. P. Bertalant I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem űzte el, a többi szerzetes pedig elpusztult pestisben 1646-ban. Az elárvult kápolnák őrzését egy remete vette át.

ferences-kolostor-szárhegy-oldal

1665. jun. 15-ig csak egy remete lakott a szárhegyi custodiában. Ekkor a provinciális P. Taploczai Görög Istvánt - első rendházfőnököt - néhány szerzetessel együtt Szárhegyre küldötte, aki ifjabb Lázár Istvánnal a kápolnák örökös átengedése iránt szerződést kötött, a kolostort megalapitotta. Titulusa ellenére búcsúját nem Nagyboldogassonykor tartják, mivel ez a plébániatemplomra származott át. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenckeddi szertartások idején.

szoborpark-szárhegy

A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve, búcsúja augusztus 15-én van. Az 1900-as évek elejéig a kolostorban egy általános iskola is működött a ferences szerzetesek vegezésével. 1951-ben a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a zárdát, mivel kormányrendelettel feloszlatták a ferencrendi szerzetet és rendtársaikkal együtt Máriaradnára hurcolták.
  1978. július végén a Román Népköztársaság elnökének engedélyével újból visszatérhettek a ferencesek, de utánpótlás nélkül. 1978. augusztus 1-től P. Kádár Kálmán István szerzetes vette át a zárdafőnökséget és vezette azt 1997-ig. Őt követte P. Ferencz Béla Ervin atya, aki 2013-ig főnöke a rendháznak. Napjainkban a rendházfőnöki tisztséget P. Lackó-Dávid Anaklét tölti be.
   1974-től Művésztelep alakult Szárhegyen, ami 2006-ig a kolostorban is működött, napjainkban a régi, ferencesek által működtetett iskola felújított épületében található. A kolostor udvarában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona működik. Megemlítésre érdemes Szkolka Ede Lázár laikus testvér, aki 1951-től vigyázott és karbantartotta a szárhegyi szerzetesek vagyonát haláláig 1982-ig.

Ferencesek betelepítése

ferences-kolostor-szárhegy-madártávlat

1665-ben ifj. Lázár István a ferences rendnek adományozta a kápolnákat, valamint a kápolnákat övező területeket. 1665-től 1669-ig a kolostor házfőnöke P. Taplocai Görög István volt, aki az erdélyi ferences rend egy meghatározó jelentőségű elöljárója volt, valamint az ő idején épült fel a kolostor kezdetleges épülete is. Id. Lázár István gróf már az alapítás évében, 1642-ben a ferencesek gondjára bízta a szárhegyi kápolnákat. 1648-ban a szárhegyi ferencesek el kellett hagyják a kolostort és félbe kellett szakíani az építkezési munkálatokat, mivel Rákóczi György Decretuma nem engedélyezte a ferencesek számára Csíksomlyón és Mikházán kívül ferences zárdák fenntartását. 1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére itt tartja őket. Ekkor működik itt Kájoni János is. 1771-től a Norma elnevezésű iskolát működtették, mely közel 150 évig tanitézményként is működött, egészen 1906-ig.
   A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki, a zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott, melyből 52-en, köztük Kájoni János, itt is vannak eltemetve.

Építése

ferences-kolostor-télen

A zárda ún. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Faragott, barokk oltárait Wasserman Henrik tiroli származású ferences testvér készítette el 1759-60 között a régebbi részek felhasználásával.
1665-ben P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, amihez P. Kájoni János fából zárdát épített 1669-ben, kinek a mellszobra ma is megtalálható a kolostorfal egyik fülkéjében. 1666. május 22-én a zárda és a templom leégett majdnem az egész faluval együtt. A harangok megolvadtak és a zárda egész berendezése teljesen odaveszett. P. Vásárhelyi Budai Bernardin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc a zárda keleti szárnyát és a tornyot építette fel, majd P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét építették hozzá s nagy javításokat végeztek,mert 1707-ben Achton labanc ezredes a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva nemcsak a Lázár kastélyt égeti fel, hanem a zárdát is.

szárhegy-szoborpark

1709-ben a zárda tűzvész martaléka lett. 1711-ben azonban amikor újrafelszentelésre állt, akkor visszaminősítették rezidenciává. A zárdát és a templomot P. Csergő Krizogon szárhegyi születésű barát építtette újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építette a déli oldalon levő Mária kápolnát, továbbá a kolostor másik két szárnyát is.-ben 1754-ben újra kolostori rangra emelték, Csergő Krizogont nevezték ki gvárdiánná, kinek rendházfőnöksége alatt a kolostor benépesedett. 1872-ben tűzvész pusztít a faluban, a templom is leég, elpusztultak írásbeli hagyatékai, harangjai is megolvadtak. 1879-ben Fogarassy Mihály erdélyi püspök adományoz egy harangot, egy másik a falu adománya volt, és végül a tűzben megolvadt ércből öntenek egy kis Szent-Antal harangot.
   Az újabb építkezéseket P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonyságából, melyet az általuk finanszírozott színes üvegablakok is megörökítenek.

ferences-kolostor-oltár

Legenda

Orbán Balázs jegyzi az alábbi legendát:
" E kápolnáknál kellett történnie azon győzelemnek is melyet a vén szárhegyi barát oly hősies önfeláldozással készitett elő, mert a hagyomány szerint Mihály vajda rémkorában, az előbb ámitásai által félrevezetett székelyek felismerve benne az álbarátot és a magyar faj esküdt ellenét, fegyvert ragadtak ellene, a Szárhegy melletti Szármány völgyében volt a gyergyóiak serge, mely már Mihály vajda előcsapatait többször visszanyomta, nagy erőt küldött azért ellenök, mely sereg, midőn Szárhegyre ért, a kolostorra tört s bort kért; egy öreg szerzetes maradt csak is itten, mert a többi táborban volt, az öreg előadta a pinczekulcsot s csakhamar neki estek a hordók tartalmának s azt kiüriték, de csakhamar lankadni kezdtek, s mert a borban álompor volt, csakhamar elaludtak, a józanabbak megölték ugyan a refectorium keresztjéhez menekült Pater Istvánt; de a szármányi székely tábor is csakhamar megjött s az alvókat mind foglyává tette. Pater Istvánt pedig a templomban temették el, és sirjához sokáig járt hálaimát mondani még a késő ivadék is."

Kájóni János

kájóni-jános-szárhegyen

A kolostor egyik leghíresebb lakója, a Gyergyószárhegyen tevékenykedő és ott elhunyt Kájoni János (1629 – 1687), Székelyföldön működő tudós ferences szerzetes volt, aki a kor szellemének megfelelően számos területen dolgozott kimagasló eredménnyel. Számon tartják őt, többek között, mint orgonista, orgonaépítő, énekszerző, fordító, nyomdász, könyvgyűjtő, választott apostoli helyelnök és botanikus. Az általa összeállított és utólag róla elnevezett Kájoni-kódex a kelet-közép-európai régió, azon belül Erdély zenetörténetének fontos forrása, a 17. század egyik legjelentősebb kézirataként tartják számon.