erdely-logo
erdely

Látnivalók Erdély

erdely-logo

Lázár kastély (1km)

szarhegyi lazar kastely

A 17. századi erdélyi építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázatos reneszánsz épület Székelyföld legvonzóbb főúri hajléka volt.

Gyilkos-tó (32km)

gyilkos-to gyergyoszentmiklos

A Gyilkos-tó Erdély egyik legismertebb tájképe, páratlan látvány a rozsdás vörös víztükörből meredező fatörzsek csonkjaival és a tó mögötti Kis-Cohárd irdatlan nagy sziklatömbjével.

Madarasi-Hargita (58km)

madarasi-hargita

A Madarasi-Hargita a leglátogatottabb hegycsúcs a Hargitában.A fenyvesek között kitekintve, a szélrózsa minden irányába több tíz kilométerre, sőt egyes irányokba akár 100 kilométerre is ellátunk.

Szent Anna-tó (108km)

szent-anna-tó

"Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava."
- Jókai Mór

Medveles (8km)

medveles-gyergyo

A Medvelesre minden nap 2 alkalommal van lehetőség, a reggeli órákban, illetve délutáni órákban.

Parajdi-sóbánya (52km)

parajdi-sóbánya

A Sóbánya a szórakozások gazdag tárházát biztosítja. Világítással és szellőztető rendszerrel ellátott tárnákban alakítottak ki kalandparkot, játszóteret.

Békás-szoros(38km)

békás-szoros

Ez a lélegzetelállító természeti képződmény meredek és magas (100-360m) sziklafalak között vezet. A hasadékvölgy a legdrámaibb hatású átkelőhely a Kárpátokon.

Somlyói-kegyhely(55km)

Csiksomlyoi-bucsu

A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobra. A XVI. század elején reneszánsz stílusban készült, hársfából. A kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll.

SZÁRHEGY WEATHER

Szárhegyi Ferences kolostor

Története

A Szármány-hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. században a szentföldi ötöskereszt alakjában öt kápolna állt itt erős védőfallal körülvéve. A kápolnák őrzését id. Lázár István, a Szármány hegy birtokosa 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferences szerzetesre bízta, akihez később olaszországi szerzetesek csatlakoztak. P. Bertalant I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem űzte el, a többi szerzetes pedig elpusztult pestisben 1646-ban. Az elárvult kápolnák őrzését egy remete vette át.

ferences-kolostor-szárhegy

1665. jun. 15-ig csak egy remete lakott a szárhegyi custodiában. Ekkor a provinciális P. Taploczai Görög Istvánt - első rendházfőnököt - néhány szerzetessel együtt Szárhegyre küldötte, aki ifjabb Lázár Istvánnal a kápolnák örökös átengedése iránt szerződést kötött, a kolostort megalapitotta. Titulusa ellenére búcsúját nem Nagyboldogassonykor tartják, mivel ez a plébániatemplomra származott át. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenckeddi szertartások idején.

ferences-kolostor-szárhegy-oldal

A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve, búcsúja augusztus 15-én van. Az 1900-as évek elejéig a kolostorban egy általános iskola is működött a ferences szerzetesek vegezésével. 1951-ben a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a zárdát, mivel kormányrendelettel feloszlatták a ferencrendi szerzetet és rendtársaikkal együtt Máriaradnára hurcolták.
  1978. július végén a Román Népköztársaság elnökének engedélyével újból visszatérhettek a ferencesek, de utánpótlás nélkül. 1978. augusztus 1-től P. Kádár Kálmán István szerzetes vette át a zárdafőnökséget és vezette azt 1997-ig. Őt követte P. Ferencz Béla Ervin atya, aki 2013-ig főnöke a rendháznak. Napjainkban a rendházfőnöki tisztséget P. Lackó-Dávid Anaklét tölti be.
   1974-től Művésztelep alakult Szárhegyen, ami 2006-ig a kolostorban is működött, napjainkban a régi, ferencesek által működtetett iskola felújított épületében található. A kolostor udvarában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona működik. Megemlítésre érdemes Szkolka Ede Lázár laikus testvér, aki 1951-től vigyázott és karbantartotta a szárhegyi szerzetesek vagyonát haláláig 1982-ig.

szoborpark-szárhegy

Ferencesek betelepítése

1665-ben ifj. Lázár István a ferences rendnek adományozta a kápolnákat, valamint a kápolnákat övező területeket. 1665-től 1669-ig a kolostor házfőnöke P. Taplocai Görög István volt, aki az erdélyi ferences rend egy meghatározó jelentőségű elöljárója volt, valamint az ő idején épült fel a kolostor kezdetleges épülete is. Id. Lázár István gróf már az alapítás évében, 1642-ben a ferencesek gondjára bízta a szárhegyi kápolnákat. 1648-ban a szárhegyi ferencesek el kellett hagyják a kolostort és félbe kellett szakíani az építkezési munkálatokat, mivel Rákóczi György Decretuma nem engedélyezte a ferencesek számára Csíksomlyón és Mikházán kívül ferences zárdák fenntartását. 1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére itt tartja őket. Ekkor működik itt Kájoni János is. 1771-től a Norma elnevezésű iskolát működtették, mely közel 150 évig tanitézményként is működött, egészen 1906-ig.
   A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki, a zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott, melyből 52-en, köztük Kájoni János, itt is vannak eltemetve.

ferences-kolostor-szárhegy-madártávlat

Építése

A zárda ún. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Faragott, barokk oltárait Wasserman Henrik tiroli származású ferences testvér készítette el 1759-60 között a régebbi részek felhasználásával.
1665-ben P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, amihez P. Kájoni János fából zárdát épített 1669-ben, kinek a mellszobra ma is megtalálható a kolostorfal egyik fülkéjében. 1666. május 22-én a zárda és a templom leégett majdnem az egész faluval együtt. A harangok megolvadtak és a zárda egész berendezése teljesen odaveszett. P. Vásárhelyi Budai Bernardin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc a zárda keleti szárnyát és a tornyot építette fel, majd P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét építették hozzá s nagy javításokat végeztek,mert 1707-ben Achton labanc ezredes a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva nemcsak a Lázár kastélyt égeti fel, hanem a zárdát is.

ferences-kolostor-télen

1709-ben a zárda tűzvész martaléka lett. 1711-ben azonban amikor újrafelszentelésre állt, akkor visszaminősítették rezidenciává. A zárdát és a templomot P. Csergő Krizogon szárhegyi születésű barát építtette újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építette a déli oldalon levő Mária kápolnát, továbbá a kolostor másik két szárnyát is.-ben 1754-ben újra kolostori rangra emelték, Csergő Krizogont nevezték ki gvárdiánná, kinek rendházfőnöksége alatt a kolostor benépesedett. 1872-ben tűzvész pusztít a faluban, a templom is leég, elpusztultak írásbeli hagyatékai, harangjai is megolvadtak. 1879-ben Fogarassy Mihály erdélyi püspök adományoz egy harangot, egy másik a falu adománya volt, és végül a tűzben megolvadt ércből öntenek egy kis Szent-Antal harangot.
   Az újabb építkezéseket P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonyságából, melyet az általuk finanszírozott színes üvegablakok is megörökítenek.

szárhegy-szoborpark

A festett üvegablakokat a századforduló híres budapesti mestere, Palka József késyítette, kinek üvegfestményeiért 1928-ban X. Pius pápa "Pro Eclesia et Pontifice" pápai aranyéremmel jutalmazta meg. 1936-ban kifestették a templomot, és Herczeg Ferenc jóvoltából falfestmények kerültek az oldalkápolnába.Mai harangjait Temesváron öntötték, Novotny Antal műhelyében, 1929-ben szentelték fel.
   Művészi figyelmet érdemelnek a régi templomi oltárképek: Szent Anna, Szeplőtelen Fogantatás, Szent Klára képei és a zárda folyósólyán lévő hatalmas tölgyfakereszt.

ferences-kolostor-oltár

Legenda

Orbán Balázs jegyzi az alábbi legendát:
"E kápolnáknál kellett történnie azon győzelemnek is melyet a vén szárhegyi barát oly hősies önfeláldozással készitett elő, mert a hagyomány szerint Mihály vajda rémkorában, az előbb ámitásai által félrevezetett székelyek felismerve benne az álbarátot és a magyar faj esküdt ellenét, fegyvert ragadtak ellene, a Szárhegy melletti Szármány völgyében volt a gyergyóiak serge, mely már Mihály vajda előcsapatait többször visszanyomta, nagy erőt küldött azért ellenök, mely sereg, midőn Szárhegyre ért, a kolostorra tört s bort kért; egy öreg szerzetes maradt csak is itten, mert a többi táborban volt, az öreg előadta a pinczekulcsot s csakhamar neki estek a hordók tartalmának s azt kiüriték, de csakhamar lankadni kezdtek, s mert a borban álompor volt, csakhamar elaludtak, a józanabbak megölték ugyan a refectorium keresztjéhez menekült Pater Istvánt; de a szármányi székely tábor is csakhamar megjött s az alvókat mind foglyává tette. Pater Istvánt pedig a templomban temették el, és sirjához sokáig járt hálaimát mondani még a késő ivadék is."

Kájóni János

A kolostor leghíresebb lakója, a Gyergyószárhegyen tevékenykedő és ott elhunyt Kájoni János (1629 – 1687), Székelyföldön működő tudós ferences szerzetes volt, aki a kor szellemének megfelelően számos területen dolgozott kimagasló eredménnyel. Számon tartják őt, többek között, mint orgonista, orgonaépítő, énekszerző, fordító, nyomdász, könyvgyűjtő, választott apostoli helyelnök és botanikus. Az általa összeállított és utólag róla elnevezett Kájoni-kódex a kelet-közép-európai régió, azon belül Erdély zenetörténetének fontos forrása, a 17. század egyik legjelentősebb kézirataként tartják számon.

kájóni-jános-szárhegyen

Kájoni János, avagy „Erdély Pázmány Pétere" (latinosítva Johannes Caioni) Kiskaján született 1629 körül. Jobb családból származhatott, mert Judit nevű nénje a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitánynak volt a felesége. Erdélyi születésű, román családból származó (maga írja: „Natus valachus sum”) ferences, 1669-ben Csíksomlyó és Mikháza után került Szárhegyre. A zárda templomul használt kápolnájába saját kezűleg készített orgonát.
   A hetvenes évek közepén visszatért Csíksomlyóra, ahol nyomdát alapított. Sokoldalú tudományos és művészeti munkásságával, példaadó felekezeti türelmességével, gyakorlatiasságával jelképes személyiséggé vált Erdélyben. Egyénisége humanista vonásainak, polihisztorságának teljes felismerésére és értékelésére mind magyar, mind román részről csak több mint két évszázad elteltével került sor. 1686-ban tért vissza Szárhegyre, ahol rendfőnök volt 1687. április 25-én bekövetkezett haláláig. A kolostor templomkertjében nyugszik. Kisméretű szobra a kolostor falában látható.

„Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent.”

Ervin atya

Ferencz Béla néven 1920. május 20-án látta meg a napvilágot Gyergyószárhegyen. Földműves családban nevelkedett. Szüleinek tíz gyermeke született, de testvérei közül hatan kicsi korukban meghaltak, hárman a háborút nem élték túl, így egyedül maradt. 1938-ban lépett be a szerzetesrendbe Medgyesen.Társaival együtt 1943-ban szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron püspök a következő szavakkal: „Vértanúkká szentellek titeket!”

ervin-atya-ferences-kolostor

Lelkipásztorként egyebek között Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Zetelakán, Tornyán, szolgált. Életét az evangéliumért és az igazságért való kiállás jellemezte, amelyért a kommunizmus ideje alatt két alkalommal is bebörtönözték.
  1956-ban Erdélyben is felerősödött a szervezkedés, A szervezkedés a Securitate tudomására jutott, és P. Ferencz Ervint 1957. december 4-én, a Kereszténydemokrata Dolgozók Pártjának titkos szervezéséért letartóztatták, majd az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc Romániába importálásának vádjával, a hírhedt Szoboszlay-perben Temesváron, több társával együtt halálra ítélték. Tízüket ki is végezték, Ervin atya büntetését végül életfogytiglani kényszermunkára változtatták: Aradon, Jilaván, Galacon, Botosani-ban és Szamosújvárt raboskodott. 1963 őszén a Luciu-Girgeni-i munkatáborba került, ahonnan 1964. augusztus 2-án közkegyelemmel szabadult.

ervin-atya-szárhegy

Hazament Szárhegyre, de ott nem maradhatott sokáig, azután Radnára került, de a kolostorba ott sem mehetett be, tanárnak viszont felfogadták volna, de elutasította: „Körülbelül az átlag tanári fizetés ötszörösét ajánlották fel, de természetesen nekem már kifinomodott a szimatom, ezért köszönettel visszautasítottam ajánlatukat. Fél évig jártam az országot, de nem kaptam sehol lehetõséget a papi munka folytatására. Bolyongtam ide-oda, rózsafüzérkötéssel foglalkoztam".
  Végül 1965-ben a magyarországi Battonyától három kilométerre levő Tornya plébániáján szolgált 12 esztendőn át. 1976-ban ferences templomigazgató Kolozsvárott. 1980. november 5-én újra letartóztatták "rózsafüzérekkel való üzérkedés vádjával" és közbűntényesként két évre ítélték.
  Ervin atya bárhol volt, papi teendői mellett számos más tevékenységet is folytatott - így volt ez Gyergyószárhegyen is. A kommunista diktatúra 1989-ben történt bukása után harcolt az elkobzott vagyonok visszaszerzéséért, és nem csak harcolt, vissza is szerezte a kolostorhoz tartozó birtokokat, erdőket. Kájoni Akadémia Alapítványt hozott létre, nyugati segítséggel modernizálta a helyi orvosi rendelőt, kulturális rendezvényeket szervezett, renováltatta a ferencesekhez tartozó épületeket. Felújította a gyergyószárhegyi ferences templomot és a hozzá tartozó kriptát, kiépítette a könyvtárat, fenyőerdőt ültetett a kolostor mellé, gyümölcsöst telepített, sóbarlangot létesített. Közben - természetesen - papi teendőit is végezte. Lelkigyakorlatokat, missziókat vállalt, és fogadta a hozzá fordulókat, zarándokokat.

ervin-atya

Szülőfalujában, Gyergyószárhegyen élhette meg P. Ferencz Ervin atya, hogy 52 esztendő után, 2010-ben a kolozsvári táblabíróság felmentette az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét, elismerte ártatlanságukat. Életútjának elismeréseként 2006. október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszjét, 2011. március 14-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.
   "Az első állampolgárságomat az édesanyámtól, a másodikat háromhetesen a nagyhatalmaktól, a harmadikat az anyaországtól kaptam" - mondta P. Ferencz Ervin, amikor 2012. decemberében, 92 esztendős korában ismét magyar állampolgár lett. 2013. augusztus 1-jétől Csíksomlyón teljesített papi szolgálatot. Életének 97. évében 2016. november 6-án hunyt el Csíksomlyón.

Szerzői jog © 2020. Minden jog fenntartva.(under construction)